Doktori programok

Doktori programok

A pedagógusképzést és a tantárgy-pedagógiákat középpontba állító Doktori Iskolánk (a továbbiakban: DI) három jelentős tématerületet integrál. Ezek a következők:
I. Pedagóguskutatás: a pedagógus és a pedagógusképzés pedagógiája (vezetője: Dr. Falus Iván)
II. Iskolapedagógia: amely főként az iskolai környezetet és a pedagógus hatékonyságának kérdéseit kutatja, különös tekintettel a tantárgy-pedagógiákra (vezetője: Dr. Perjés István).
III. Digitális pedagógia: amely annak neveléstudományi metszetét vizsgálja (vezetője: Dr. Komenczi Bertalan).
Az első két programban kifejezetten hangsúlyos a pedagógusképzés és az iskolapedagógia történeti és művelődéstörténeti vonala (Dr. Pukánszky Béla, Dr. Monok István). Az iskolapedagógia világában kiemelten szerepelnek a tantárgy-pedagógiák (pl. nyelvpedagógia: Dr. Bárdos Jenő; környezetpedagógia: Dr. Mika János).A digitális pedagógia elmélete és gyakorlata, más-más szempontból, mindhárom programunkban kutatható.
A Doktori Iskola összes doktorjelöltje számára kötelező alapozó tárgyakat a fenti egyetemi tanárok tanítják. A DI vezetője: Dr. Pukánszky Béla. A DI programigazgatója: Dr. Bárdos Jenő. A DI titkára: Dienes Nikoletta (dienes.nikolett@uni-eszterhazy.hu). A DI ügyintézője: Gortva János (gortva.janos@uni-eszterhazy.hu)

 

I. PEDAGÓGUSKUTATÁS

A Falus Iván vezette pedagóguskutatási és pedagógusképzési program részletesen elemzi és kutatja a pedagógus élet- és munkakörülményeit, nézeteit, szaktudását, tevékenységét és kompetenciáit - mindezen témakörök művelődés és kultúrtörténeti aspektusaival pedig kiemelten foglalkozik. Utóbbiban részletesen elemzi és kutatja a magyar pedagógusszakmák kibontakozásának a közép-európai fejlődéssel összhangban álló témaköreit, továbbá e folyamatnak az európai modernizációval összefüggő, a kora újkorig visszanyúló művelődés- és neveléstörténeti összetevőire is kiterjedő recepciótörténeti vonatkozásait. Kutatási témái közé sorolja továbbá a pedagógusképzés magyar és nemzetközi célrendszereit, a képzés tartalmát, módszereit és minőségbiztosítását, a pedagógusok pályaalkalmassági vizsgálatait stb. – Ízelítő a nagyobb kutatási témakörökből: mentorképzés, vezetői stílusok a pedagógusközösségekben; a kezdő pedagógusok speciális problémái; a pedagógusmunka sztenderdjei; a kiégés problémája; a pedagóguspálya presztízse. Témavezetők: Falus Iván, Bárdos Jenő, Estefánné Varga Magdolna, Kállai Ernő, Monok István, Nahalka István, Perjés István, Pukánszky Béla, Sallai Éva és mások.

 

II. ISKOLAPEDAGÓGIA

A Perjés István vezette Iskolapedagógia program egésze azt a problémakört járja körül, hogy miképpen őrizhető meg az iskolák történelmileg kialakult nevelési / oktatási funkciója az olyan tanuló társadalmakban, amelyekben az iskolák intézményi legitimációját új tudás- és értékképek, és információs rendszerek folyamatosan alakítják. A képzés célja az, hogy a doktori hallgatók képesek legyenek az iskolapedagógiai problematikák kritikai-tudományos reflexiójára különösen az oktatáskutatás, a pedagógiai munka, valamint az oktatás minőségének speciális elméletei, gyakorlati megoldásai tekintetében. A jelöltek kutassák az oktatási folyamatok tervezését, támogatását, szervezését, legyenek képesek az iskolai tapasztalatok és innovációs folyamatok tudományos és gyakorlati elemzésére. Egészében véve: legyenek képesek tudományosan megalapozott iskolakutatások lefolytatására. A klasszikus és modern iskolapedagógia lehetőséget nyújt arra, hogy az intézmény történeti hagyományaihoz, a felsőoktatás missziójához csatlakozva az alkotó értelmiségi és kutató szerepre alkalmas, a társadalom szellemi arculatának aktív formálására, a társadalmi-kulturális kérdésekre igényes válaszokat adó kutatókat képezzünk. A témák kibontását főként kutatói szemináriumokon és a programhoz csatlakozó kutatói műhelyekben tervezzük. Témavezetők: Perjés István, Schwendtner Tibor, Pukánszky Béla, Virág Irén, Héjja-Nagy Katalin, Falus Iván, Bárdos Jenő és mások
Az Iskolapedagógia programban - választható modulként – két tantárgy-pedagógiai modul is szerepel.

A Bárdos Jenő vezette nyelvpedagógiai modul részletesen elemzi és kutatja az anyanyelv és az idegen nyelvek tanításának és tanulásának kortárs elméleteit és gyakorlatát, bár foglalkozik mindezek történeti (diakrón) vetületeivel is. Kiemelt kutatási terület a nyelvi mérés és értékelés, valamint a nyelvvizsgáztatás témaköre, valamint a magyar mint idegen nyelv nyelvpedagógiája. – Ízelítő a nagyobb kutatási témakörökből: az idegen nyelvek oktatásának anyanyelvi megalapozottsága; az anyanyelv és az idegen nyelvek tanításának és tanulásának művelődéstörténete; nyelvi mérés, tesztelés, nyelvvizsgáztatás; a fordítás és a tolmácsolás nyelvpedagógiája; a nyelvi készségek fejlesztésének és a nyelvi tartalom közvetítésének elmélete és gyakorlata. Témavezetők: Bárdos Jenő, Budai László, Eőry Vilma, Heltai Pál, Medgyes Péter, Nádor Orsolya, Poór Zoltán, Vermes Albert, Zimányi Árpád és mások.

A Mika János vezette Környezetpedagógia modul részletesen elemzi és kutatja a környezeti kockázatok kezelésének, a modern ökológiai szemlélet kialakításának pedagógiáját; a fenntartható fejlődés és tájhasználat nevelési vonatkozásait; a környezetvédelem és a természettudományi képzés oktatási és nevelés aspektusait. – Ízelítő a nagyobb kutatási témakörökből: kompetenciafejlesztés és környezeti nevelés; a klímaváltozás környezetvédelmi és oktatási aspektusai; korszerű módszerek és elektronikus környezetek a természettudományos oktatásban; a megújuló energiaforrások ismerete és az energiahatékonyságra nevelés; a természettudományok oktatásának művelődéstörténete; környezeti nevelési projektek és oktatócsomagok.stb. Témavezetők: Mika János, Kárász Imre, Kertész Ádám, Murányi Zoltán, Orbán Sándor, Pajtókné Tari Ilona, Patkós Csaba, Pénzesné Kónya Erika, Szlávik János, Ütőné Visi Judit és mások.

 

III. DIGITÁLIS PEDAGÓGIA

A Komenczi Bertalan vezette Digitális Pedagógia elnevezésű program célja annak a lehetőségrendszernek – és kihívásnak – a tanulmányozása, amelyet az elekt-ronikus információ- és kommunikációtechnikai eszközök a tanítás és tanulás elméle-te és gyakorlata számára jelentenek. A kutatások fókusza az elektronikus információs és kommunikációs technológiák szerepére és hatásrendszerére irányul, az oktatás, a tanulás, általában a humánerőforrás-fejlesztés területén, interdiszciplináris megköze-lítéssel. Néhány átfogóbb kutatási témakör: Az elektronikus tanulási környezetek jel-lemzői, IKT - eszközök tanulási alkalmazásának több módszerű elemzése. Az elekt-ronikus tananyagfejlesztés módszertani kérdései. Pedagógiai mérés és értékelés digi-tális környezetekben. Kognitív habitus - az interfész probléma. A képernyőn keresz-tül történő tanulás pszichológiája és pedagógiája.. Hálózati tanítás és tanulás, mobil-tanulás. A globális média hatása a nevelési folyamatokra. Újmédia és web 2.0 eszkö-zök használatának oktatás/tanulásmódszertani kérdései. Közösségi média - pedagógi-ai praxis – neveléstudomány. Társas kapcsolatok elemzése a mai információtechno-lógia eszközeivel. Tanári kompetenciák elektronikus tanulási környezetekben, technofil és technofób attitűdök. Humán teljesítménytechnológia (HPT) a képzésfej-lesztés szolgálatában. Digitális állampolgárság.
Témavezetők: Komenczi Bertalan, Forgó Sándor, Ollé János, Kovács Kristóf, Dávid Mária, Szijártó Imre, Lengyelné dr. Molnár Tünde, Kis-Tóth Lajos, Nádasi András és mások.

 

Képzésfilozófiánk lényege az, hogy doktorjelöltjeink olyan kutatási témákat válasszanak, amelyek tudáshiányokat tárnak fel és oldanak meg, ugyanakkor eredményeik olyanok, amelyek be is épülnek a társadalmi praxisba, főként a nevelés és oktatás, a tanárképzés és a pedagógiai hasznú kommunikációs technikák fejlesztése területén. Szívesen fogadunk olyan gyakorlat-közeli témákat, amelyek megoldása csak elméleti tudással, inter- és multidiszciplináris szakismerettel lehetséges. Célunk az, hogy kutatásainkkal növeljük a tanárság szakmai tudását, és eljussunk ahhoz a paradigmaváltáshoz, amely hozzájárul egy kompetenciaalapú, kritériumorientált, segítő pedagógia megteremtéséhez. Az új pedagógiai kultúra megjelenésének záloga a tanári önismeret és tudatosság fejlesztése és a tantárgy-pedagógiák megújulása, kiteljesedése. Ezért jelöltjeink között szívesen látunk olyan igényes pedagógus értelmiségieket, akik a doktori fokozat megszerzését kreatív képességeik és egyben szakmai előrehaladásuk, életpályájuk természetes elemének tekintik. Várjuk a frissen végzett diszciplináris és tanári mesterszakos diplomázottakat is, feladatunknak tekintjük, hogy a kiválók kiválasztását szélesebb alapokra helyezzük.


< Vissza