Jelenlegi doktori programok

Utolsó módosítás: 2020. április 29.

Jelenleg futó képzésünk struktúrája a következő:

I. Pedagóguskutatás:
A Falus Iván vezette pedagógus- és pedagógusképzés-kutatási program részletesen elemzi és kutatja a pedagógus élet- és munkakörülményeit, nézeteit, tudását, tevékenységét és kompetenciáit.
Feltárja a pedagógusok eredményességének összetevőit, nyomon követi a pedagóguskutatás és a pedagógusképzés különböző paradigmáit: a pedagógiai készségekre, a pedagógusok döntéshozatalára vonatkozó empirikus kutatási eredményeket, a sémaelméletet, a pedagógiai tudásra vonatkozó felfogásokat. Kutatja a különböző pedagógusszerepeket, a pedagógusok szakmai fejlődésének szakaszait. Hallgatóit felvértezi a pedagógus kutatás sajátos módszereivel.
Kutatási témái közé sorolja továbbá a pedagógusképzés magyar és nemzetközi célrendszereit, a képzés tartalmát, módszereit és minőségbiztosítását, a pedagógusok pályaalkalmassági vizsgálatait stb. – Ízelítő a nagyobb kutatási témakörökből: mentorképzés, vezetői stílusok a pedagógusközösségekben; a kezdő pedagógusok speciális problémái; a pedagógusmunka sztenderdjei; a kiégés problémája; a pedagóguspálya presztízse. Témavezetők: Falus Iván, Bárdos Jenő, Estefánné Varga Magdolna, Kállai Ernő, Monok István, Nahalka István, Perjés István, Pukánszky Béla, Sallai Éva. Kotschy Beáta, Szőke-Milinte Enikő és mások.

II. Iskolapedagógia
A Pukánszky Béla vezette Iskolapedagógia program egésze azt a problémakört járja körül, hogy miképpen őrizhető meg az iskolák történelmileg kialakult nevelési / oktatási funkciója az olyan tanuló társadalmakban, amelyekben az iskolák intézményi legitimációját új tudás- és értékképek, és információs rendszerek folyamatosan alakítják. A képzés célja az, hogy a doktori hallgatók képesek legyenek az iskolapedagógiai problematikák kritikai-tudományos reflexiójára különösen az oktatáskutatás, a pedagógiai munka, valamint az oktatás minőségének speciális elméletei, gyakorlati megoldásai tekintetében. A jelöltek kutassák az oktatási folyamatok tervezését, támogatását, szervezését, legyenek képesek az iskolai tapasztalatok és innovációs folyamatok tudományos és gyakorlati elemzésére. Egészében véve: legyenek képesek tudományosan megalapozott iskolakutatások lefolytatására. A klasszikus és modern iskolapedagógia lehetőséget nyújt arra, hogy az intézmény történeti hagyományaihoz, a felsőoktatás missziójához csatlakozva az alkotó értelmiségi és kutató szerepre alkalmas, a társadalom szellemi arculatának aktív formálására, a társadalmi-kulturális kérdésekre igényes válaszokat adó kutatókat képezzünk. A témák kibontását főként kutatói szemináriumokon és a programhoz csatlakozó kutatói műhelyekben tervezzük. Témavezetők: Schwendtner Tibor, Pukánszky Béla, Virág Irén, Héjja-Nagy Katalin, Falus Iván, Bárdos Jenő és mások.

Az Iskolapedagógia programban - választható modulként – három tantárgy-pedagógiai modul is szerepel.
A Bárdos Jenő vezette nyelvpedagógiai modul részletesen elemzi és kutatja az anyanyelv és az idegen nyelvek tanításának és tanulásának kortárs elméleteit és gyakorlatát, bár foglalkozik mindezek történeti (diakrón) vetületeivel is. Kiemelt kutatási terület a nyelvi mérés és értékelés, valamint a nyelvvizsgáztatás témaköre, valamint a magyar mint idegen nyelv nyelvpedagógiája. – Ízelítő a nagyobb kutatási témakörökből: az idegen nyelvek oktatásának anyanyelvi megalapozottsága; az anyanyelv és az idegen nyelvek tanításának és tanulásának művelődéstörténete; nyelvi mérés, tesztelés, nyelvvizsgáztatás; a fordítás és a tolmácsolás nyelvpedagógiája; a nyelvi készségek fejlesztésének és a nyelvi tartalom közvetítésének elmélete és gyakorlata. Témavezetők: Bárdos Jenő, Budai László, Eőry Vilma, Heltai Pál, Vermes Albert, Zimányi Árpád és mások.
A Mika János vezette Környezetpedagógia modul részletesen elemzi és kutatja a környezeti kockázatok kezelésének, a modern ökológiai szemlélet kialakításának pedagógiáját; a fenntartható fejlődés és tájhasználat nevelési vonatkozásait; a környezetvédelem és a természettudományi képzés oktatási és nevelés aspektusait. – Ízelítő a nagyobb kutatási témakörökből: kompetenciafejlesztés és környezeti nevelés; a klímaváltozás környezetvédelmi és oktatási aspektusai; korszerű módszerek és elektronikus környezetek a természettudományos oktatásban; a megújuló energiaforrások ismerete és az energiahatékonyságra nevelés; a természettudományok oktatásának művelődéstörténete; környezeti nevelési projektek és oktatócsomagok.stb. Témavezetők: Mika János, Kárász Imre, Kertész Ádám, Murányi Zoltán, Orbán Sándor, Pajtókné Tari Ilona, Patkós Csaba, Pénzesné Kónya Erika, Szlávik János, Ütőné Visi Judit és mások.
A Bognár József vezette Sportpedagógia modul részletesen elemzi és kutatja a széles körben értelmezett sporttevékenység tanításának és tanulásának elméleteit és gyakorlatát. Fő cél azoknak a sportban és testnevelésben megmutatkozó oktatási és nevelési kihívásoknak a problémacentrikus tanulmányozása, amelyet az iskola és a sport intézményei jelentenek. Kiemelt kutatási terület a testnevelés tervezési és értékelési rendszere; a sport értékei, szerepei és nevelőhatásai; a sport személyi és környezeti tényezői; a sport és egészségmagatartás kapcsolatrendszere; valamint a sportszakember életpályája. Ízelítő a nagyobb kutatási témakörökből: a testnevelés és sport oktatásmódszertana, a szabadidősport nevelő hatásrendszerei, a versenysport neveléstudományi megközelítése, a sport inkluzív cél- és tevékenységrendszere és a sporttehetség gondozás. Témavezetők: Bognár József, Csányi Tamás, Fritz Péter, Fügedi Balázs, Révész László, Szakály Zsolt, Tóth László és mások.

III. Digitális pedagógia
A Komenczi Bertalan vezette Digitális Pedagógia elnevezésű program célja annak a lehetőségrendszernek – és kihívásnak – a tanulmányozása, amelyet az elektronikus információ- és kommunikációtechnikai eszközök a tanítás és tanulás elmélete és gyakorlata számára jelentenek. A kutatások fókusza az elektronikus információs és kommunikációs technológiák szerepére és hatásrendszerére irányul, az oktatás, a tanulás, általában a humánerőforrás-fejlesztés területén, interdiszciplináris megközelítéssel. Néhány átfogóbb kutatási témakör: Az elektronikus tanulási környezetek jellemzői, IKT - eszközök tanulási alkalmazásának több módszerű elemzése. Az elektronikus tananyagfejlesztés módszertani kérdései. Pedagógiai mérés és értékelés digitális környezetekben. Kognitív habitus - az interfész probléma. A képernyőn keresztül történő tanulás pszichológiája és pedagógiája.. Hálózati tanítás és tanulás, mobil-tanulás. A globális média hatása a nevelési folyamatokra. Újmédia és web 2.0 eszközök használatának oktatás/tanulásmódszertani kérdései. Közösségi média - pedagógiai praxis – neveléstudomány. Társas kapcsolatok elemzése a mai információtechnológia eszközeivel. Tanári kompetenciák elektronikus tanulási környezetekben, technofil és technofób attitűdök. Humán teljesítménytechnológia (HPT) a képzésfejlesztés szolgálatában. Digitális állampolgárság.
Témavezetők: Komenczi Bertalan, Ollé János, Kovács Kristóf, Dávid Mária, Szijártó Imre, Lengyelné dr. Molnár Tünde, Kis-Tóth Lajos, Nádasi András és mások.


< Vissza