Tervezett doktori programok

Utolsó módosítás: 2019. december 22.

Az EKE NTDI programjainak és moduljainak átdolgozása folyamatban van. Az ESG2015 alapelveinek megfelelő akkreditációs elvárásokhoz és a képzéssel kapcsolatban támasztott folyamatosan változó követelményekhez jobban illeszkedő, modern, még pontosabb struktúra kidolgozása a célunk.

A szakmai tudatosság növelését és a tudományos kutatói utánpótlás nevelését középpontba állító Neveléstudományi Doktori Iskolánk (a továbbiakban: NTDI) két jelentős tématerületet integrál. 

I. Iskolapedagógia:
az iskola környezetvilágában hangsúlyosan kutatja a humán tényezők egymásra hatásának szerepét, mind neveléstörténeti, mind filozófiai értelemben (vezetője: Dr. Pukánszky Béla). A didaktikai és kutatásmódszertani tematikákat Dr. Falus Iván, Lengyelné Dr. Molnár Tünde, Dr. Nahalka István és Dr. Sántha Kálmán koordinálják. Ugyanez a koordinációs feladat a nevelés- és művelődéstörténetben, valamint a neveléselméletben és nevelésfilozófiában Dr. Monok Istvánra, Dr. Pukánszky Bélára, Dr. Schwendtner Tiborra és Dr. Ugrai Jánosra hárul.

II. Műveltségterületek pedagógiája:
főként a pedagógus hatékonyságának tantárgypedagógiai kérdéseit kutatja (vezetője: Dr. Bognár József). Az NTDI ezt a feladatát intézmény-specifikus műveltségterületi modulokban oldja meg, amelyeket a téma elismert professzorai koordinálnak (digitális pedagógia: Dr. Komenczi Bertalan; környezetpedagógia: Dr. Mika János; a matematika tantárgypedagógiája: Dr. Hoffmann Miklós; nyelvpedagógia: Dr. Bárdos Jenő; sportpedagógia: Dr. Bognár József). A didaktikai és kutatásmódszertani ív az Iskolapedagógia programmal azonos.


I. ISKOLAPEDAGÓGIA

Az Iskolapedagógia program egésze (Pukánszky Béla) azt a problémakört járja körül, hogy miképpen őrizhető meg az iskolák történelmileg kialakult nevelési és oktatási funkciója az olyan tanuló társadalmakban, amelyekben az iskolák intézményi legitimációját új tudás- és értékképek, gyorsan változó információs rendszerek alakítják. A cél az, hogy a doktori hallgatók képesek legyenek az iskolapedagógiai problematikák kritikai-tudományos reflexiójára, különösen az oktatáskutatás, a pedagógiai munka, valamint az oktatás minőségének speciális elméletei, gyakorlati megoldásai tekintetében. A jelöltek kutassák az oktatási folyamatok tervezését, támogatását, szervezését; legyenek képesek az iskolai tapasztalatok és innovációs folyamatok tudományos és gyakorlati elemzésére. Egészében véve: legyenek képesek tudományosan megalapozott iskolakutatások lefolytatására. A programban különösen hangsúlyos a pedagóguskutatás, a pedagógusképzés kutatása: neveléselméleti és nevelésfilozófiai kérdései, történeti és művelődéstörténeti aspektusai a diakrón és szinkron elemzési lehetőségek teljességében. A klasszikus és modern iskolapedagógia lehetőséget nyújt arra, hogy az intézmény történeti hagyományaihoz, a felsőoktatás missziójához csatlakozva, az alkotó értelmiségi és kutató szerepre alkalmas, a társadalom szellemi arculatának aktív formálására képes, a társadalmi-kulturális kérdésekre igényes válaszokat adó kutatókat képezzünk. A témák kibontását főként kutatói szemináriumokon és a programhoz csatlakozó kutatói műhelyekben tervezzük. Témavezetők: Falus Iván, Dávid Mária, Estefánné Varga Magdolna, Hanák Zsuzsanna, Kaposi József, K. Nagy Emese, Mező Ferenc, Monok István, Nahalka István, Pintér Márta, Pukánszky Béla, Sallai Éva, Sántha Kálmán, Simándi Szilvia, Schwendtner Tibor, Szőke-Milinte Enikő, Ugrai János, Verók Attila, Virág Irén és mások.


II. MŰVELTSÉGTERÜLETEK PEDAGÓGIÁJA

A Digitális Pedagógia modul (Komenczi Bertalan) célja annak a lehetőségrendszernek – és kihívásnak – a tanulmányozása, amelyet az elektronikus információ- és kommunikációtechnikai eszközök a tanítás és tanulás elmélete és gyakorlata számára jelentenek. A kutatások fókusza az elektronikus információs és kommunikációs technológiák szerepére és hatásrendszerére irányul, az oktatás, a tanulás, általában a humánerőforrás-fejlesztés területén, interdiszciplináris megközelítésben. Néhány átfogóbb kutatási témakör: Az elektronikus tanulási környezetek jellemzői, IKT-eszközök tanulási alkalmazásának több módszerű elemzése. Az elektronikus tananyagfejlesztés módszertani kérdései. Pedagógiai mérés és értékelés digitális környezetekben. Kognitív habitus - az interfész probléma. Az internet segítségével történő tanulás pszichológiája és pedagógiája. Hálózati tanítás és tanulás, mobil-tanulás. A globális média hatása a nevelési folyamatokra. Újmédia és web 2.0 eszközök használatának oktatás/tanulásmódszertani kérdései. Közösségi média - pedagógiai praxis – neveléstudomány. Társas kapcsolatok elemzése a mai információtechnológia eszközeivel. Tanári kompetenciák elektronikus tanulási környezetekben, technofil és technofób attitűdök. Humán teljesítménytechnológia (HPT) a képzésfejlesztés szolgálatában. Digitális állampolgárság. Témavezetők: Hoffmann Miklós, Kis-Tóth Lajos, Komenczi Bertalan, Lengyelné Molnár Tünde, Molnár György, Racskó Réka és mások.

A Nyelvpedagógia modul (Bárdos Jenő) részletesen elemzi és kutatja az anyanyelv és az idegen nyelvek tanításának és tanulásának kortárs elméleteit és gyakorlatát, bár foglalkozik mindezek történeti (diakrón) vetületeivel is. Kiemelt kutatási terület a nyelvi mérés és értékelés, valamint a nyelvvizsgáztatás témaköre; továbbá a magyar mint idegen nyelv nyelvpedagógiája. Ízelítő a nagyobb kutatási témakörökből: az idegen nyelvek oktatásának anyanyelvi megalapozottsága; az anyanyelv és az idegen nyelvek tanításának és tanulásának művelődéstörténete; nyelvi mérés, tesztelés, nyelvvizsgáztatás; a fordítás és a tolmácsolás nyelvpedagógiája; a nyelvi készségek fejlesztésének és a nyelvi tartalom közvetítésének elmélete és gyakorlata. Témavezetők: Bárdos Jenő, Domonkosi Ágnes, Einhorn Ágnes, Eőry Vilma, Heltai Pál, Kusper Judit, Medgyes Péter, Nádor Orsolya, Poór Zoltán, Zimányi Árpád és mások.

A Környezetpedagógia modul (Mika János) részletesen elemzi és kutatja a környezeti kockázatok kezelésének, a modern ökológiai szemlélet kialakításának pedagógiáját; a fenntartható fejlődés és tájhasználat nevelési vonatkozásait; a környezetvédelem és a természettudományi képzés oktatási és nevelés aspektusait. Ízelítő a nagyobb kutatási témakörökből: kompetenciafejlesztés és környezeti nevelés; a klímaváltozás környezetvédelmi és oktatási aspektusai; korszerű módszerek és elektronikus környezetek a természettudományos oktatásban; a megújuló energiaforrások ismerete és az energiahatékonyságra nevelés; a természettudományok oktatásának művelődéstörténete; környezeti nevelési projektek és oktatócsomagok stb. Témavezetők: Mika János, Kárász Imre, Kertész Ádám, Murányi Zoltán, Orbán Sándor, Pajtókné Tari Ilona, Patkós Csaba, Pénzesné Kónya Erika, Szlávik János, Ütőné Visi Judit és mások.

A Sportpedagógia modul (Bognár József) részletesen elemzi és kutatja a széles körben értelmezett sporttevékenység tanításának és tanulásának elméleteit és gyakorlatát. Fő cél azoknak a sportban és testnevelésben megmutatkozó oktatási és nevelési kihívásoknak a problémacentrikus tanulmányozása, amelyet az iskola és a sport intézményei jelentenek. Kiemelt kutatási terület a testnevelés tervezési és értékelési rendszere; a sport értékei, szerepei és nevelőhatásai; a sport személyi és környezeti tényezői; a sport és egészségmagatartás kapcsolatrendszere; valamint a sportszakember életpályája. Ízelítő a nagyobb kutatási témakörökből: a testnevelés és sport oktatásmódszertana, a szabadidősport nevelő hatásrendszerei, a versenysport neveléstudományi megközelítése, a sport inkluzív cél- és tevékenységrendszere és a sporttehetség gondozás. Témavezetők: Bognár József, Csányi Tamás, Fritz Péter, Fügedi Balázs, Révész László, Szakály Zsolt, Tóth László és mások.


< Vissza